Az ókeresztény irodalom, ami körülbelül a II. századtól a VIII. századig keletkezett, gyakran említi ezt az ókeresztény életszemléletet. Ilyen mű a Vallomások is, amit Szent Ágoston írt saját megtéréséről. De van szó benne a Szent Margit életéről szóló jegyzetekből kialakult Szent Margit-legendában is.
Ez az életszemlélet teljesen ellentétben álla carpe diemmel. De miről is szól az ókeresztény életszemlélet? Míg a carpe diemnél a pillanat kihasználásán volt a hangsúly és az élet élvezésén, addig ez a szemlélet elveti a testi élvezeteket és a földi élet után következő mennybeli életre készül fel. A szemlélet további érdekessége, hogy az akkori "hiedelem" szerint csak akkor lesz az ember boldog a másvilágon, ha a földi életében sokat szenvedett. Én nem tudom megérteni ennek a szemléletnek az értelmét, hiszen bár a Biblia említi, hogy ne a testi élvezeteknek éljünk, de szerintem arról nincs szó benne, hogy még kínozzuk is önmagunkat. Szerintem a Biblia arra próbál utalni, hogy fontosabb a lélek mint a test és ne csak élvezzük az életet, hanem a lelkünket is műveljük. Ez szerintem nagyon fontos, de én nem vetném el az élvezeteket sem.
Bár szerintem nem feltétlenül jó felfogás ez, mindenképpen csak jót tehet és szerintem nincs sok hátulütője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése